Jézus Krisztus

Jézus Krisztus

Út, Igazság, Élet

Egyszer az egyik tanítómesteremtől megkérdeztem, hogy mi az Isten felé vezető úton a legfontosabb? Azt válaszolta: ,,Jézus Krisztus.,,

Jézus mondta:

  • “mert ímé az Isten országa ti bennetek van” (Luk.17,21)
  • “Én mondottam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan” (Zsolt 82,6; Jn. ev.10,34)
  • “Maradjatok én bennem és én is ti bennetek. Miképpen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanem ha a szőlőtőkén marad; akképpen ti sem, hanem ha én bennem maradtok” (Jn 15,4)

Megszólítja azt is, akit mindenki elhajt magától, mert neki értékes volt a vámszedő, kedves a bűnös nő, a rongy ember – mert gyógyítani jött. Mert szeret.

Fülöp

Fülöp

Akit a Lélek vitt

Fülöp tanítvány volt, Szentlélektől megragadott ember. Fülöpöt megragadta az Isten, megragadta a Lélek az életének egy pontján és onnantól fogva már másként élt. Itt egyáltalán nem szolgai engedelmességről van szó, hanem lelkes kiváncsiságról: vajon mit fog most rajtam keresztül tenni az Isten. Megy, mert Isten használni fogja, tudja jól, és ez érték!

Csak meg kell hallani, látni, érteni az úticélt – az Isten hangját. A Szentlélek egyik legfontosabb feladata ez – élesíti az érzékszerveinket – hogy értsük az útjelzőket, ahol minket vár egy ember. Mert nekünk van valamink, ami esetleg neki nincs. Nekünk van Istenünk, aki szeret, aki kiemelt a közönyből. (Apostolok cselekedetei 8,26-39)

Sámuel

Sámuel

Kr. e. 12. század – Kr. e. 11. század

Sámuel (héberül: שְׁמוּאֶל , jelentése: Isten meghallgatott)

A kis Sámuel egy éjjel hangot hallott, és Élihez ment, mert azt hitte, ő szólította. Mikor a hang többször is szólt hozzá, Éli rájött, hogy ez Isten hangja volt, ezért azt mondta Sámuelnek, hogy hallgassa meg, mit akar mondani. Legközelebb, a Hang hallatán így szólt:

“Ímhol vagyok”!

Számomra ez a “készenlét”-mód… a nyitottság a Belső Hangra…

Tárzusi Pál

Tárzusi Pál

A bibliai elbeszélések szerint Kr. u. 34-ben, egy Saul nevű ifjú, „gyűlölettől lihegve” Jeruzsálemből Damaszkuszba tartott, hogy fogságba vesse a kivégzett Jézus követőit. Minden másképpen történt, mint ahogy elképzelte. Az úton megjelent neki Jézus, s megkérdezte tőle: „Saul, Saul – miért üldözöl engem?” Saul összeomlott, tehetetlenné vált, megvakult, s magába fordult, majd ő is Jézus Krisztus követőjévé vált (ezt nevezzük Pál-fordulásnak)

Krisztusnak ez a kinyilatkoztatása Pál számára azt is magában foglalja, hogy Isten mint a zsidók és minden népek Istene mutatkozik be. Mindenki hivatalos a belső szellemi útra.
Személyes Isten-kapcsolata, tudása és helyzete Jézus minden tanítványánál alkalmasabbá tette, hogy a legkülönbözőbb fölfogású és képzettségű emberek nyelvére lefordítsa az isteni örömhírt. Zsidó volt a zsidóknak, görög a görögöknek. Mindenkinek mindene lett – így fogalmazta meg egyszer később a tanítás továbbadásának máig érvényes programját (vö. 1Kor 9,20–23)

“Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus” (Gal.2,20)

Illés próféta

Illés próféta

“…Illés fölkelt, evett, ivott, aztán ennek az ételnek erejéből negyven nap és negyven éjjel vándorolt, egészen Isten hegyéig, a Hórebig. Bement egy barlangba és ott töltötte az éjszakát. Az Úr azt mondta neki: »Menj és a hegyen járulj az Úr színe elé!«

S lám az Úr elvonult arra. Hegyeket tépő, sziklákat sodró, hatalmas szélvész haladt az Úr előtt, de az Úr nem volt a szélviharban. A szélvésznek földrengés lépett a nyomába, de az Úr nem volt a földrengésben. A földrengés után tűz következett, de az Úr nem volt a tűzben. A tüzet enyhe szellő kísérte.

Amikor Illés észrevette, befödte arcát köntösével, kiment, és a barlang elé állt. Egy hang megszólította, ezekkel a szavakkal: »Mit csinálsz itt, Illés?« Azt felelte: »Emészt a buzgalom érted, Uram, Seregek Istene.«” (1Kir 19,4-9a. 11-14a)

Hildegaard von Bingen

Hildegaard von Bingen

Német misztikus, természettudós, apátnő, zeneszerző. Látnoki adottságai miatt “Germánia prófétanőjének” és “Rajnai Szibillának” is hívták. Magáról csak így nyilatkozott: “nyomorult nőszemély” vagy “törékeny ember, akiben semmi állandóság nincs, hamu a hamuból, por a porból, aki csak azt mondja és azt írja, amit valaki más oltott belé“.
Leghíresebb művei a Liber Scivias (Tudd az utat), Liber divinorum operum (Isteni művek könyve) és a Visionum ac Revelationum libri tres (Látomások és kinyilatkoztatások három könyve)

Felszólalt az elvilágiasodott papok ellen: “Istent nem ismertek, embertől nem féltek. Nem olyan prédikátorok vagytok, amilyennek Isten látni akar benneteket, (…) gőg, dicsőség, szórakozás, ezek jegyében telik életetek. Az Egyház pilléreinek kellene lennetek, és romokban hevertek a földön.”

Hildegaard a Világmindenség középpontjába helyezi az embert, a mikrokozmoszt, aki a jó és a rossz tudójaként felelősséggel tartozik mindenért. Jó döntései megőrzik a makrokozmosz rendjét, rossz döntései a káoszt idézik elő

Eckhart mester (kb. 1260 – 1327/1328)

Eckhart mester (kb. 1260 – 1327/1328)

Középkori keresztény misztikus gondolkodó.

Eckhart szerint Istennek nem úgy van léte, mint a teremtett létezőknek, hanem Ő maga a lét, és minden létező Istenben létezik. Isten tart fenn mindent a létben és nélküle a dolgok semmivé lesznek. Az ember Istent a lelke legbelsejében találhatja csak meg, de ez csak akkor sikerülhet, ha az ember teljesen átadja magát a legbensőbbnek és belőle él. A lélek készen áll Isten lényegének befogadására, mert ő Isten születésének a helye az emberben. Isten saját fiában nyilvánítja ki a lényegét, a fiú az Ő szava, aki a lélekben szól az emberhez.

„… Eckhart egy kristálytiszta gondolkodó, egy összehasonlíthatatlanul erőteljes, plasztikus, eredeti és képalkotó költő és egy vallásos lángelme sajátságos kereszteződése. Tanításai, amelyeket halála után a Szentszék kiátkozott, minden misztikus gondolkodás summáját teremtik meg. Ha ez az eckharti mozgalom érvényesült volna, Európa számára új világkorszak hajnalodott volna. De az egyház elnyomta, s hogy ez milyen teljes mértékben sikerült, nem csak annyira az egyház ellen szól – … – mint az európai emberiség ellen, mely nyilván még nem volt érett ilyen alapokat döntögető megújulásra. …”(Egon Friedell: Az újkori kultúra története)
Angelus Silesius

Angelus Silesius

1624 - 1677

…egy hittételektől mentes, bensőséges Isten-ember viszony megteremtésének epigrammákban megfogalmazott kísérlete, amelyben a misztikus érzelem és a racionális értelem keresi egymást… (Wikipédia)

“Isten sok műve közt Néki legkedvesebb,
hogy egyetlen Fiát tebenned szülje meg”!
(IV. 194. – H. 72.)

“Születhetik Krisztus ezerszer Betlehemben,
ha benned nem, maradsz örökre elveszetten”.
(I. 61.)

“Az égi tájakért nem kapkod a világ.
Ha nem szemléli, hogy becsülje mit nem lát”?
(VI. 219.)

“Ha szókkal nem tudod tisztelni Istened,
némulj Előtte el, s megérti csöndedet”.
(V. 137. – H. 87.)

Keresztes Szent János

Keresztes Szent János

1542 - 1591

“Hogy mindent ízlelhess,

ne keress ízt semmiben,

hogy mindent tudhass,

ne keress tudást semmiben,

hogy mindent birtokolhass,

ne kívánj birtokolni semmit,

hogy minden lehess,

ne akarj semmiben

semmi lenni.

Hogy elérd, amit nem ízlelsz,

járj arra, ahol nem ízlelsz,

hogy elérd, amit nem tudsz,

járj arra, ahol nem tudsz,

hogy elérd, ami nem a tiéd,

járj arra, ahol semmid sincs,

hogy elérd, ami nem vagy,

járj arra, ahol te nem vagy.”